Márciusi ifjak > Március 15. - wyw.hu

Ásvai Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, 1904. május 5.) regényíró, a „Nagy Magyar Mesemondó”, az MTA tagja. Az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban tevékeny részt vállalt: segített a 12 pont megfogalmazásában, nemzetőrnek állt, a Pesti Hírlap és az Esti Lapok hasábjain Habsburg-ellenes írásokat publikált, küldöttségben járt a bécsi felkelőknél és a hivatalos lap társszerkesztőjeként Debrecenbe is elkísérte a menekülő kormányt.

Irinyi János (Nagyléta, 1817. május 17. – Vértes, 1895. december 17.): magyar vegyész. Az 1848-49-es szabadságharcban jelentős politikai szerepet játszott, Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, és az állami gyárak felügyeletével. Őrnagyként a nagyváradi lőporgyár vezetője volt. A 48-as ifjúság vezetői közé tartozott, ő fogalmazta meg a híres 12 pontot. A szabadságharc bukása után börtönbüntetésre ítélték.

Vasvári Pál (eredeti nevén Fejér Pál; Bűd, 1826. július 14. – Havasnagyfalu, 1849. július 5.) történész, filozófus, forradalmár, a „márciusi ifjak” egyik vezéralakja.

Bulyovszky Gyula (Rákoskeresztúr, 1827. április 10. – Budapest, 1883. április 17.) ügyvéd, hírlapíró. 1848-ban a márciusi napok egyik főszereplője volt, azután hivatalnok lett a magyar belügyminisztériumnál, a szabadságharc után kizárólag az irodalomnak élt.

Vajda János (Pest, 1827. május 7. – 1897. január 17.) magyar költő. 1848-ban a Pilvax törzsvendégeként részt vett a pesti forradalomban, augusztusban önként jelentkezett honvédnek. A hadi szolgálatot közlegényi ranggal kezdte és a hadnagyi rangig jutott el.

1823. január elsején született Kiskőrösön. 1848. március 15-e „Petőfi napja” a magyar történelemben. Előző este megírta a Nemzeti dalt, a forradalom jelképes énekét. A Pilvax kávéházból elindulva társaival mozgósította az egyetemi ifjúságot, kinyomtatták a 12 pontot, kivívták a sajtószabadságot.

Degré Alajos (Lippa, 1819. január 6. – Budapest, 1896. november 1.) ügyvéd, író, a márciusi ifjak egyike.

1847-től tisztviselőként dolgozott Pesten, ahol befogadták a Pilvax asztaltársaságának nagytehetségű fiatal írói, költői közé. Így 1848. március 15-én Vajda az események egyik vezéralakja, majd a szabadságharc idején honvéd, hadnagy. Világos után bujdosott, később büntetésül besorozták közkatonának az osztrák hadseregbe.

Elméleti és kritikai írásai a kor egyik legműveltebb teoretikus hajlamú egyéniségének mutatják, akire különösen Hegel filozófiája és a francia felvilágosodás hatott. Petőfi társaságához tartozik, törzsvendége a "közvélemény asztalának", s 1848. március 15-én ott áll ő is az események élén.

A márciusi ifjúság mint jellegzetesen értelmiségi csoport otthonos volt a haladó eszmék és jelszavak körében; az osztályviszonyok közt csak nehezen igazodott el. A zsarnokság ellen támasztott forradalom lépéseit jól ki tudták számítani; a demokratikus államforma hatalmának osztályalapjáról kevéssé tisztázott fogalmaik voltak.

2008. január 25. Ma temetik Óbudán Varga János akadémikust, tudományos kutatót, írót. Az Eötvös-egyetem középkori magyar történeti tanszékének tanársegédjeként 1952-ben publikált, a XVIII. századi jobbágyterhekkel foglalkozó tanulmányaitól egyenes út vezetett a felszabaduló parasztság részvételét az 1848-i önvédelmi háborúban tárgyaló könyvéhez, amellyel 1955-ben, az országban az elsők között nyerte el nyílt vitában a kandidátusi fokozatot. Varga János személyes példájával a diákok túlnyomó többségét úgy állította a forradalom ügye mellé, hogy azok a provokációkat is elhárítva felelősségteljes szerepet vállaltak 1956 fejleményeiben.